A sokarcú élelmi rostok

A rostokról és a rostdús étrendről manapság sokat hallani, de nem árt, ha tudod, milyen típusú tápanyagok ezek, milyen szerepük van a szervezetünk működésében, és mire figyelj a fogyasztásuk kapcsán.

Az élelmi rostok tulajdonképpen a szénhidrátok közé tartoznak, olyan összetett szénhidrát molekulák, amelyeket a szervezetünk nem képes lebontani, ezért a bélcsatornán emésztés nélkül haladnak át. Jellemzően a növényekben találunk élelmi rostokat, ide tartoznak például a cellulóz, hemicellulóz, xilóz, pektin, és még számos egyéb összetett poliszacharid molekula. 

Az élelmi rostokat két csoportra oszthatjuk, méghozzá a vízben oldódó, és a vízben nem oldódó rostok csoportjára. Ezek funkciója, szervezetünkre mért hatása is eltérő. A vízben oldódó élelmi rostok, ahogy a nevük is mutatja, folyadékkal találkozva magukba szívják azt, megduzzadnak és zselés, nyálkás állagot képeznek. Ez a massza a gyomorban képes megkötni a cukrok, zsírsavak, valamint a koleszterin egy részét, így e rostok egyik jelentős tulajdonsága, hogy fogyasztásuk segíthet a vércukorszint egyenletesen tartásában, csökkenthetik a vérzsírok és a koleszterin szintjét a vérben. Kiemelkedik ezen a téren a zab béta-glükán rostja, amelynek kiemelt szerepe lehet a koleszterinszint csökkentésében. A vízben nem oldódó rostok szerkezetük változása nélkül haladnak át a tápcsatornán, azonban mivel nem emészthetőek, energia szolgáltatása (azaz kalóriaérték) nélkül telítik a gyomrot, csökkentik az éhségérzetet, ezen kívül növelik a széklet mennyiségét és áthaladásának ütemét, ezzel segítve a megfelelő emésztési folyamatokat. A rostok fogyasztásának további előnyei, hogy a vastagbél baktériumai képesek részlegesen lebontani őket, és a szaporodásukhoz szükséges tápanyagokat (rövid szénláncú zsírsavakat) előállítani, ennél fogja a bélflóra egészségéhez is hozzájárulnak. Ezen kívül kutatások szerint a rostoknak szerepük lehet egyes daganatos megbetegedések, illetve a szív-és érrendszeri problémák megelőzésében is.

A rostok rendszeres fogyasztásának tehát számos kedvező hatása van. A táplálkozástudományi ajánlások szerint napi 25-40g rostot érdemes egészséges felnőtteknek fogyasztaniuk. Legjobb forrásaik a teljes értékű gabonafélék, a zöldségek, gyümölcsök, valamint a hüvelyesek, babfélék, és az olajos magvak is. Fontos azonban azt is megemlíteni, hogy az élelmi rostokat túlzásba is lehet vinni. A napi 50g-os határt nem javasolt túllépni, mivel ekkor már kellemetlen panaszok, fokozott puffadás, görcsös hasfájás, illetve székrekedés léphet föl, valamint a túl sok rost a hasznos tápanyagokat, vitaminokat, ásványi anyagokat is képes megkötni, ami kapcsán hiánybetegségek alakulhatnak ki. Ma már számos olyan rostkészítmény kapható a boltokban, – pl. útifűmaghéj, konjak gumi, bambuszrost – amelyek nem megfelelő mértékben történő fogyasztásával könnyen túlléphetjük a javasolt mennyiséget, így ezeket mindig odafigyeléssel illesszük az étrendünkbe, és a rostdús étkezést mindig egészítsük ki extra folyadék fogyasztásával is!