Kövess minket a közösségi oldalakon, ahol első kézből értesülhetsz az egészséges életmóddal kapcsolatos hírekről, receptekről és az új termékeinkről.

Kinek van szüksége gluténmentes étrendre?

Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin

Manapság egyre inkább terjed, mondhatni trenddé vált a gluténmentes étkezés. Sokan fogyás céljából iktatják ki a glutént az étrendjükből, mások ismeretlen eredetű hasi panaszaikat igyekeznek enyhíteni ezzel, míg sajnos sokan csak úgy hallották, gluténmentesen egészségesebb élet vár rájuk. Az igazság azonban az, hogy ezek csak tévhitek. A glutén se nem hizlal, és nem is az ördögtől való, viszont valóban vannak olyan esetek, amikor a gluténtartalmú gabonaféléket ki kell iktatni az étrendből. Nézzük, mikor lehet erre szükség!

Hajdanán lisztérzékenységnek hívtak minden, a gluténnal összefüggő betegséget, ma már azonban tudjuk, hogy különböző állapotok is kiválthatnak hasonló tüneteket, a gluténnal összefüggő problémákat pedig 3 nagy csoportba soroljuk.

Autoimmun gluténérzékenység

Hivatalos nevén gluténszenzitív enteropátia, azaz a glutén (annak is a gliadin frakciója) által kiváltott kóros, autoimmunreakció, amely során a vékonybél nyálkahártyája súlyosan károsodik, ennek következtében hiánybetegségek és egyéb, másodlagos tünetek alakulnak ki. Az autoimmun gluténérzékenység meglehetősen ritka betegség, a lakosság 1-2%-át érinti csupán, kialakulása pedig genetikailag meghatározott, azaz öröklött hajlam, majd azt valamilyen külső kiváltó tényező jellemzi. A betegség sajnos nem gyógyítható, de élethosszig tartó, szigorú, gluténmentes diétával kezelhető.

Búza/gabona allergia

Ebben az esetben nem autoimmun reakcióról, hanem klasszikus értelemben vett táplálék-allergiáról beszélhetünk. Búza, illetve gabona allergia esetén a szervezetben a búzafélék valamely fehérjéjét kezeli idegenként a szervezet, és az ellen ellenanyagot termel, illetve allergiás reakciót indít. Érdekesség, de ilyenkor jellemzően nem a glutén, hanem az adott gabona egy más típusú fehérjéje az, amely allergénként viselkedik. A tünetek mégis hasonlóak lehetnek a gluténérzékenységhez, azonban a mechanizmus és a kezelés is különböző, hiszen például búza allergia esetében csak a búzaféléket szükséges kiiktatni, más (glutént egyébként tartalmazó) gabonákat nem.

Nem-cöliákiás gluténérzékenység (NCGS)

Ebbe a csoportba tartoznak azok az esetek, amikor sem autoimmun, sem allergiás folyamat nem azonosítható a szervezetben, mégis, a tünetek alapján és az egyéb kórállapotok kizárása mellett gluténérzékenységet állapíthatunk meg. Nagyon fontos megemlíteni, hogy egy olyan problémáról van szó, amelyről még kevés ismeretünk van, és egyetlen vizsgálattal nem is lehet megállapítani valaikről, hogy nem-cöliákiás gluténérzékenységben szenved. Mivel a diagnózis felállítása nem is olyan egyszerű, sokan más eredetű emésztőrendszeri panaszaikat is NCGS-nek tudják be, helytelenül (a háttérben egészen sok dolog állhat, pl.: a bélflóra egyensúlyának felborulása, irritábilis bél szindróma, más táplálék allergia, illetve intolerancia, túlzott stressz, stb.), és megfelelő orvosi kontroll nélkül vágnak bele a gluténmentes étrendbe.

Éppen ezért minden esetben azt javasoljuk, hogy amennyiben úgy érzed, valami nem stimmel az emésztéseddel, illetve problémát okoz a gluténtartalmú ételek fogyasztása, minden esetben keress föl gasztroenterológus szakembert, illetve dietetikust és kérd a segítségüket! Ne feledd, az alábbi írás csupán tájékoztató jellegű, öndiagnózis helyett találd meg a valódi problémát!